< Előző | Tartalom | Következő >

6.8.2.3 Típusvizsgálat és típusjóváhagyás

6.8.2.3.1 Típusvizsgálat

Az 1.8.7.2.1 pont előírásait kell alkalmazni.

A 6.8.2.6.1 pont ill. a 6.8.3.6 bekezdés táblázatában felsorolt szabvány szerinti üzemi szerelvényekre a gyártó külön típusvizsgálatot kérhet. Az ilyen külön elvégzett típusvizsgálatot a tartány típusvizsgálata során figyelembe kell venni.

6.8.2.3.2 Típusjóváhagyás

Minden új tartányjármű, leszerelhető tartány, tankkonténer, tartányos cserefelépítmény, battériás jármű, ill. MEG-konténer típus esetén az illetékes hatóságnak bizonyítványt kell kiállítani annak tanúsítására, hogy avizsgált gyártási típus, beleértve a rögzítőeszközöket is, a kívánt célra alkalmas, és hogy a 6.8.2.1 bekezdés gyártási követelményeinek, a 6.8.2.2 bekezdés szerelvényekre vonatkozó követelményeinek és a szállított anyag osztályára vonatkozó különleges követelményeknek megfelel.

Az 1.8.7.2.2.1 pontban felsoroltakon kívül a bizonyítványban fel kell tüntetni:

– a típus jóváhagyási számát;

A típus jóváhagyási számnak annak az államnak a jeléből, amelynek területén az engedélyt kiadták (a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő járművein alkalmazott megkülönböztető jelzéséből10) és egy nyilvántartási számból kell állnia.

– a 4.3.3.1.1, ill. a 4.3.4.1.1 pont szerinti tartánykódot;

– 6.8.4 szakasz gyártásra, szerelvényekre és típusjóváhagyásra vonatkozó különleges előírásainak TC, TE és TA betűkkel kezdődő kódját, amely a 3.2 fejezet „A”táblázat 13 oszlopában fel van tüntetve azon anyag(ok)ra, amelyekre a tartányt jóváhagyták;

– szükség esetén azokat az anyagokat és/vagy anyagcsoportokat, amelyeknek szállítására a tartányt jóváhagyták. Az anyagokat kémiai elnevezéssel vagy a megfelelő gyűjtőmegnevezéssel (lásd a 2.1.1.2 bekezdést) kell feltüntetni, a besorolásukkal együtt (osztály, osztályozási kód és csomagolási csoport).

A 2 osztály anyagai és a 4.3.4.1.3 pontban felsorolt anyagok kivételével az engedélyezett anyagok felsorolásától el lehet tekinteni. Ilyen esetekben a

4.3.4.1.2 pontban szereplő csoportos hozzárendelés szerint a tartánykódhoz engedélyezett anyagokat lehet szállításra elfogadni, figyelembe véve az esetleges különleges előírásokat is.

Megjegyzés: A bizonyítványhoz csatolni kell vagy bele kell foglalni az EN 12972:2018 szabvány B mellékletében meghatározott típust, valamint a tartánytípushoz jóváhagyott üzemi szerelvények jegyzékét vagy az azokkal egyenértékű dokumentumokat.

A bizonyítványban feltüntetett anyagoknak, ill. a csoportos hozzárendelés alapján engedélyezett anyagcsoportoknak általában összeférhetőnek kell lenniük a tartány jellemzőivel. Ha az összeférhetőség alapos vizsgálatára nem volt lehetőség a típusjóváhagyás kiadásakor, akkor a bizonyítványba ezt a fenntartást kell bejegyezni.

10) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

Minden egyes legyártott tartány, battériás jármű, ill. MEG-konténer tartány-vizsgálati könyvéhez (gépkönyvéhez) csatolni kell a bizonyítvány másolatát (lásd a 4.3.2.1.7 pontot).

Ha az üzemi szerelvények gyártója külön típusvizsgálatot végeztetett, az illetékes hatóság a gyártó kérésére bizonyítványt állít ki, amely tanusítja, hogy a vizsgált típus megfelel a 6.8.2.6.1 pont ill. a 6.8.3.6 bekezdés táblázatában felsorolt szabvány követelményeinek.

6.8.2.3.3 Ha a tartányokat, battériás járműveket, ill. MEG-konténereket sorozatban gyártják módosítás nélkül, ez az engedély a sorozatban vagy a gyártási minta alapján gyártott tartányokra, battériás járművekre, ill. MEG-konténerekre egyaránt érvényes.

A típusjóváhagyás az olyan tartányok jóváhagyásának is tekinthető, amelyeket az eredeti gyártási típushoz képest olyan, kisebb eltérésekkel gyártanak, amelyek által csökken a tartány igénybevétele, ill. csökkennek a feszültségek (pl. kisebb nyomás, kisebb tömeg, kisebb befogadóképesség) vagy nő a szerkezet biztonsága (pl. nagyobb falvastagság, több hullámtörő lemez, kisebb nyílások). Az eltéréseket egyértelműen fel kell tüntetni a típusjóváhagyási bizonyítványban.

6.8.2.3.4 Az érvényes, lejárt vagy visszavont jóváhagyással rendelkező tartány, battériás jármű, ill. MEG-konténer átalakítása esetén, az illetékes hatóság az 1.8.7.2.2.3 pont szerinti kiegészítő jóváhagyási bizonyítványt állít ki az átalakításra vonatkozóan.

6.8.2.4 Vizsgálatok

6.8.2.4.1 Üzembe helyezés előtt a tartányokat és szerelvényeiket együtt vagy külön-külön vizsgálatnak kell alávetni. A vizsgálatnak magában kell foglalnia:

– annak ellenőrzését, hogy a tartány megegyezik-e a jóváhagyott típussal;

– a szerkezeti jellemzők ellenőrzését11);

– a belső és a külső állapot vizsgálatát;

– a folyadéknyomás-próbát12) a 6.8.2.5.1 pontban előírt táblán feltüntetett próbanyomással végrehajtva; és

– a tömörségi próbát és a szerelvények megfelelő működésének ellenőrzését.

A folyadéknyomás-próbánál alkalmazott nyomás – a 2 osztály esetét kivéve - a tervezési nyomástól függ, legalább a következő értékeket kell alkalmazni:

11) A szerkezeti jellemzők ellenőrzésekor 1 MPa (10 bar) vagy annál nagyobb próbanyomású tartányok esetén hegesztési mintadarabokat (üzemi mintákat) is kell vizsgálni, a 6.8.2.1.23 pont és a 6.8.5 szakaszban előírt vizsgálatok szerint.

12) Különleges esetekben, ha az illetékes hatóság hozzájárul, a folyadéknyomás-próba gázzal, ha a vizsgáló szervezet hozzájárul vízen kívül más folyadékkal is elvégezhető, amennyiben ez az eljárás nem veszélyes.

13) G = legkisebb tervezési nyomás a 6.8.2.1.14 pont általános követelményei alapján (lásd a 4.3.4.1 bekezdést).

14) Legkisebb próbanyomás az UN 1744 bróm, ill. UN 1744 bróm oldatok esetén.

A 2 osztályhoz a legkisebb próbanyomás értéke a 4.3.3.2.5 pontban a gázokra és gázkeverékekre vonatkozó táblázatban található.

A folyadéknyomás-próbát a tartány egészén és a kamrákra osztott tartányok minden kamráján külön kell elvégezni.

A vizsgálatot minden kamrán legalább akkora nyomással kell végrehajtani

– mint a legnagyobb üzemi nyomás 1,3-szerese; vagy

– mint a szállítandó anyag statikus nyomá sának 1,3-szerese, de legalább a víz statikus nyomásának 1,3-szerese, a 6.8.2.1.14 pont a) alpontja szerinti gravitációs ürítésű tartányoknál legalább 20 kPa (0,2 bar)

A folyadéknyomás-próbát az esetleg szükséges hőszigetelés felszerelése előtt kell elvégezni.

Ha a tartányt és szerelvényeit külön-külön vizsgálják, a 6.8.2.4.3 pont szerinti tömörségi próbának összeszerelve kell alávetni.

A tömörségi próbát a kamrákra osztott tartányok minden kamrájára külön kell elvégezni.

6.8.2.4.2 A tartányokat és szerelvényeiket

legalább hat évenként legalább öt évenként időszakos vizsgálatnak kell alávetni.

Az időszakos vizsgálatnak magában kell foglalnia:

– a belső és külső állapot vizsgálatát;

– a tartány és a szerelvények együttes tömörségi vizsgálatát a 6.8.2.4.3 pont szerint, valamint az összes szerelvény megfelelő működésének ellenőrzését;

– általában folyadéknyomás-próbát12) (a tartányok és az esetleges tartánykamrák próbanyomására lásd a 6.8.2.4.1 pontot).

A hő- vagy egyéb szigetelőborításokat csak annyira kell eltávolítani, amennyire a tartány jellemzőinek biztonságos megítéléséhez feltétlenül szükséges.

Porszerű és szemcsés anyagok szállítására használt tartányoknál a vizsgáló szervezet egyetértésével az időszakos folyadéknyomás-próba elhagyható és a

6.8.2.4.3 pont szerinti, legalább a legnagyobb üzemi nyomásnak megfelelő belső nyomással végrehajtott tömörségi próbával helyettesíthető.

A védőbéléseket szemrevételezéssel meg kell vizsgálni, hogy nem sérültek-e. Sérülés esetén a bélések állapotát megfelelő vizsgálatokkal kell értékelni.

6.8.2.4.3 A tartányokat és szerelvényeiket az üzembe helyezés előtti és minden időszakos vizsgálatot követően legkésőbb

három évenként két és fél évenként közbenső vizsgálatnak kell alávetni.

Mindazonáltal a közbenső vizsgálat a meghatározott időpont előtt bármikor végezhető. Ha a közbenső vizsgálatot a meghatározott időpont előtt több mint három hónappal végzik, ezen korábbi időpont után legkésőbb

három évvel két és fél évvel

egy további közbenső vizsgálatot kell végezni, vagy alternatívaként a 6.8.2.4.2 pont szerinti időszakos vizsgálat is elvégezhető.

A közbenső vizsgálatnak a tartány és a szerelvények együttes tömörségi vizsgálatát, valamint az összes szerelvény megfelelő működésének ellenőrzését kell tartalmaznia.

Ebből a célból a tartányt olyan tényleges belső nyomásnak kell alávetni, amely a legnagyobb üzemi nyomással egyenlő. Folyadékok, ill. porszerű vagy szemcsés szilárd anyagok szállítására szolgáló tartánynál, ha a tömörségi próbához gázt használnak, a próbát olyan nyomással kell végrehajtani, ami legalább a legnagyobb üzemi nyomás 25%-ával egyenlő. A próbanyomás azonban semmilyen esetben sem lehet 20 kPa (0,2 bar) túlnyomásnál kisebb.

Légző-berendezéssel és a tartány felborulása esetén a tartalom kifolyását megakadályozó szerkezettel felszerelt tartányok esetén a tömörségi próba során alkalmazott nyomásnak legalább akkorának kell lennie, mint a legnagyobb sűrűségű szállítandó anyag statikus nyomása, a víz statikus nyomása és a 20 kPa (0,2 bar) közül a legnagyobb nyomás.

A tömörségi vizsgálatot a kamrákra osztott tartányok minden kamrájára külön el kell végezni.

A védőbéléseket szemrevételezéssel meg kell vizsgálni, hogy nem sérültek-e. Sérülés esetén a bélések állapotát megfelelő vizsgálatokkal kell értékelni.

6.8.2.4.4 Ha a tartánynak vagy szerelvényeinek a biztonságát javítás, átalakítás vagy baleset kétségessé teszi, soron kívüli vizsgálatnak kell alávetni. Ha a soron kívüli vizsgálatot a 6.8.2.4.2 pont követelményei szerint végzik, akkor a soron kívüli vizsgálat időszakos vizsgálatnak tekinthető. Ha a soron kívüli vizsgálatot a 6.8.2.4.3 pont követelményei szerint végzik, akkor a soron kívüli vizsgálat közbenső vizsgálatnak tekinthető.

6.8.2.4.5 A 6.8.2.4.1 – 6.8.2.4.4 pont szerinti vizsgálatok eredményeiről a 6.8.1.5.4, ill. a 6.8.1.5.6 pontban hivatkozott vizsgáló szervezet tanusítványt állít ki, még akkor is, ha a vizsgálat negatív eredménnyel járt. A tanúsítványban – a 6.8.2.3.2 ponttal összhangban – hivatkozni kell azon anyagok felsorolására, amelyek szállítására a tartányt jóváhagyták vagy a tartánykódra és a különleges előírások betűkből és számokból álló kódjára.

Minden egyes megvizsgált tartány, battériás jármű, ill. MEG-konténer tartány- vizsgálati könyvéhez (gépkönyvéhez) csatolni kell a tanúsítvány másolatát (ld. a

4.3.2.1.7 pontot).

6.8.2.5 Jelölés

6.8.2.5.1 Ellenőrzés céljából könnyen elérhető helyre minden tartányra nem korrodálódó fémtáblát kell tartósan rögzíteni. A fémtáblán legalább a következőkben felsorolt adatokat kell feltüntetni beütéssel vagy más hasonló módon. Az adatokat közvetlenül a tartány falába is be lehet vésni, ha a falak úgy meg vannak erősítve, hogy a bevésés a tartány szilárdságát nem csökkenti:

– a jóváhagyás száma;

– a gyártó megnevezése vagy jele;

– a gyártási sorozat száma;

– a gyártás éve;

– a próbanyomás (túlnyomás)15);

– külső tervezési nyomás15) (lásd a 6.8.2.1.7 pontot)

– az űrtartalom15) –több kamrára osztott tartányok esetén mindegyik kamra űrtartalma–, ami után az „S” szimbólumot kell feltüntetni, ha a 7500 liternél nagyobb űrtartalmú tartány, ill. tartánykamra hullámtörő lemezekkel legfeljebb 7500 liter űrtartalmú rekeszekre osztva;

15) A mértékegységet a szám után fel kell tüntetni.

– tervezési hőmérséklet15) (csak akkor, ha nagyobb, mint +50 °C vagy kisebb, mint -20 °C)

– a legutóbbi vizsgálat időpontja és fajtája: „hónap, év”, ami után a 6.8.2.4.1 pont szerint végrehajtott első, üzembe helyezés előtti vizsgálat, ill. a 6.8.2.4.2 pont szerinti időszakos vizsgálat esetén „P” betűt kell feltüntetni; a 6.8.2.4.3 pont szerint végrehajtott közbenső vizsgálat esetén a „hónap, év” után „L” betűt kell feltüntetni;

– a vizsgálatokat végző vizsgáló szervezet bélyegzőlenyomata;

– a tartány anyaga az esetleges anyagszabványok megjelölésével, és – ha van – a védőbélés anyaga;

– a tartány egészére alkalmazott próbanyomás (túlnyomás) és az egyes kamrák próbanyomása (túlnyomás), ha a kamránkénti pró- banyomás kisebb, mint az egész tartány próbanyomása, MPa-ban vagy bar-ban13).

A nyomás alatt töltött vagy ürített tartányoknál az engedélyezett legnagyobb üzemi nyomást15) is fel kell tüntetni.

6.8.2.5.2 A következő adatokat a tartányjárművön (magán a tartányon vagy egy táblán) kell feltüntetni:

A következő adatokat a tankkonténeren (magán a tartányon vagy egy táblán) kell feltüntetni:

– a tulajdonos vagy üzemben tartó neve;

– a tartányjármű saját tömege15);

– a tartányjármű megengedett legnagyobb összes tömege15).

A következő adatokat magán a leszerelhető tartányon vagy egy táblán kell feltüntetni:

– a tulajdonos vagy üzemben tartó neve;

– „leszerelhető tartány”

– a tartány saját tömege15);

– a tartány megengedett legnagyobb összes tömege15);

– a 4.3.4.1.3 pont szerinti anyagok esetében a szállításra engedélyezett anyag(ok) helyes szállítási megnevezése;

– a 4.3.4.1.1 pont szerinti tartánykód;

– a nem a 4.3.4.1.3 pont szerinti anyagok esetében minden különleges előírás TC és TE betűkkel kezdődő kódja, amely a tartányban szállítandó anyag(ok)ra a 3.2 fejezet „A” táblázat 13 oszlopában fel van tüntetve.

– a tulajdonos és üzemben tartó neve;

– a tartány űrtartalma15);

– saját tömeg15);

– a megengedett legnagyobb összes tömeg15);

– a 4.3.4.1.3 pont szerinti anyagok eseté- ben a szállításra engedélyezett anyag(ok) helyes szállítási megnevezése;

– a 4.3.4.1.1 pont szerinti tartánykód;

– a nem a 4.3.4.1.3 pont szerinti anyagok esetében minden különleges előírás TC és TE betűkkel kezdődő kódja, amely a tartányban szállítandó anyag(ok)ra a 3.2 fejezet „A” táblázat 13 oszlopában fel van tüntetve.

< Előző | Tartalom | Következő >