< Előző | Tartalom | Következő >

6.7.2.17 A mobil tartány tartószerkezete, vázszerkezete, emelő és rögzítő szerelvényei

6.7.2.17.1 A mobil tartányt tartószerkezettel kell tervezni és gyártani, ami biztos alátámasztást nyújt a szállítás során. Erre vonatkozóan a tervezésnél a 6.7.2.2.12 pontban meghatározott erőket és a 6.7.2.2.13 pontban meghatározott biztonsági tényezőt kell figyelembe venni. Talpak, vázszerkezete, csúszótalpak vagy egyéb hasonló szerkezetek elfogadhatók.

6.7.2.17.2 A mobil tartányra szerelt eszközöktől (pl. talpaktól, vázszerkezettől) és a mobil tartány emelő és rögzítő szerelvényeitől származó összetett feszültségek a tartány egyetlen részén sem okozhatnak túlzott feszültségeket. Minden mobil tartányt állandó emelő és rögzítő szerelvényekkel kell ellátni. Ezeket lehetőleg a mobil tartány tartószerkezetéhez kell erősíteni, de rögzíthetők a tartányon a megtámasztási pontokon elhelyezett erősítőlemezekhez is.

6.7.2.17.3 A tartószerkezet és a keretváz tervezésénél figyelembe kell venni a környezet korróziós hatását is.

6.7.2.17.4 Az emelővilla zsebeket zárhatóra kell kialakítani. Az emelővilla zsebek zárószerkezetének a keretváz állandó részét kell képeznie, vagy a keretvázhoz tartósan hozzá kell erősíteni. Az olyan, egyetlen tartánykamrából álló mobil tartányoknál, amelyek 3,65 m-nél rövidebbek, nem kell az emelővilla zsebeknek zárhatónak lenniük, amennyiben

a) a tartány és a szerelvények kellőképpen védve vannak, nehogy az emelővillák megüssék; és

b) az emelővilla zsebek középpontjai közötti távolság legalább a fele a mobil tartány legnagyobb hosszméretének.

6.7.2.17.5 Ha a mobil tartány nincs a 4.2.1.2 bekezdés szerinti védelemmel ellátva, a tartányt és az üzemi szerelvényeit védeni kell a szállítás alatt a hosszirányú és oldalirányú lökésekből vagy felborulásból adódóan a tartányt vagy a szerelvényeit érő sérülésekkel szemben. A külső szerelvényeket úgy kell védeni, hogy az ütések hatására, ill. a mobil tartánynak a szerelvényekre való ráborulása esetén a tartányban szállított anyag ne szabaduljon ki. Példák a védelemre:

a) az oldalirányú ütésekkel szembeni védelem, ami állhat a tartány mindkét oldalán a középvonal szintjében védő hosszirányú rudakból;

b) a mobil tartány felborulás elleni védelme, ami állhat erősítő gyűrűkből vagy a kereten keresztben elhelyezett rudakból;

c) a hátulról jövő ütésekkel szembeni védelem, ami lökhárítóból vagy keretből állhat;

d) a tartány ütésekből vagy felborulásból eredő sérüléssel szembeni védelme az ISO 1496-3:1995 szabvány szerinti ISO vázszerkezet használatával.

6.7.2.18 Típusjóváhagyás

6.7.2.18.1 Minden új mobil tartány típus esetén az illetékes hatóságnak vagy az általa felhatalmazott szervezetnek gyártási típus bizonyítványt kell kiállítani. Ennek a bizonyítványnak tanúsítania kell, hogy a mobil tartányt ez a hatóság megvizsgálta, az a kívánt célra alkalmas, és megfelel e fejezet követelményeinek és ha alkalmazandó, akkor a 4.2 fejezetben és a 3.2 fejezet „A” táblázatban az egyes anyagokra vonatkozó követelményeknek. Ha a mobil tartányokat sorozatban gyártják módosítás nélkül, ez a bizonyítvány a teljes sorozatra érvényes. A bizonyítványban utalni kell a gyártási típus vizsgálati jegyzőkönyvére, azokra az anyagokra és/vagy anyagcsoportokra, amelyek szállíthatók, a tartány és a bélés (ha van) gyártási anyagára és a jóváhagyási számra. A jóváhagyási számnak az engedélyt kiadó állam jeléből, (a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő járművein alkalmazott megkülönböztető jelzésével2)) és egy nyilvántartási számból kell állnia. A 6.7.1.2 bekezdés szerinti esetleges alternatív kialakítást a bizonyítványban fel kell tüntetni. A típusjóváhagyás az azonos anyagból és azonos falvastagsággal gyártott, kisebb mobil tartányok jóváhagyásának is tekinthető, amelyeket ugyanolyan gyártási technológiával és azonos tartó- szerkezetekkel, egyenértékű zárószerkezetekkel és egyéb tartozékokkal gyártottak.

6.7.2.18.2 A gyártási típus vizsgálati jegyzőkönyvének a típusjóváhagyáshoz legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a vázszerkezetre vonatkozó, ISO 1496-3:1995 szabványban meghatározott vizsgálatok eredményeit;

b) a 6.7.2.19.3 pont szerinti üzembe helyezés előtti vizsgálat eredményeit; és

c) a 6.7.2.19.1 pont szerinti ütközési próba eredményeit, ha alkalmazható.

6.7.2.19 Vizsgálat

6.7.2.19.1 Azokat a mobil tartányokat, amelyek „A Biztonságos Konténerekről szóló 1972. évi Nemzetközi Egyezmény” (CSC) módosított kiadása meghatározása szerint konténernek minősülnek, csak azután szabad használni, hogy a gyártási típus prototípusa sikeresen kiállta a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” IV. rész, 41 fejezetében előírt dinamikus, hosszirányú ütközési próbát.

6.7.2.19.2 Az első üzembe helyezés előtt minden mobil tartányt és szerelvényeit vizsgálatnak kell alávetni (üzembe helyezés előtti vizsgálat) és azután legfeljebb ötéves időközönként (5 évenkénti időszakos vizsgálat), és az 5 éves időközök közepén közbenső vizsgálattal (2,5 évenkénti közbenső időszakos vizsgálat). A 2,5 évenkénti vizsgálatot az előírt időponthoz képes 3 hónapon belül kell elvégezni. Ha a 6.7.2.19.7 pont szerint soron kívüli vizsgálatra van szükség, azt a legutóbbi időszakos vizsgálat időpontjától függetlenül el kell végezni.

2) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint

6.7.2.19.3 A mobil tartány üzembe helyezés előtti vizsgálatának ki kell terjednie a szerkezeti jellemzők ellenőrzésére, a mobil tartány és szerelvényeinek külső és belső vizsgálatra, különös tekintettel a szállítandó anyagok szempontjából, és nyomáspróbára. Mielőtt a mobil tartányt üzembe helyezik, tömörségi próbát is kell végezni és az üzemi szerelvények megfelelő működését is ellenőrizni kell. Amennyiben a nyomáspróbát a tartányon és a szerelvényeken külön végezték, a tömörségi próbát az összeszerelést követően kell végrehajtani.

6.7.2.19.4 Az 5 évenkénti időszakos vizsgálatnak belső és külső állapot vizsgálatából és általában folyadéknyomás-próbából kell állnia. A kizárólag olyan nem mérgező és nem maró szilárd anyagok szállítására használt tartányoknál, amelyek a szállítás alatt nem válnak folyékonnyá, a folyadéknyomás-próba az illetékes hatóság engedélye alapján a megengedett legnagyobb üzemi nyomást (MAWP) 1,5-szeresét kitevő nyomással végzett alkalmas nyomáspróbával helyettesíthető. A hő- vagy egyéb szigetelőborításokat csak annyira kell eltávolítani, amenynyire a tartány jellemzőinek biztonságos megítéléséhez feltétlenül szükséges. Amennyiben a nyomáspróbát a tartányon és a szerelvényeken külön végezték, a tömörségi próbát az összeszerelést követően kell végrehajtani.

6.7.2.19.5 A 2,5 évenkénti közbenső időszakos vizsgálatnak ki kell terjednie legalább a mobil tartány és szerelvényeinek külső és belső vizsgálatra, különös tekintettel a szállítandó anyagok szempontjából, és tömörségi próbára, továbbá az üzemi szerelvények megfelelő működését is ellenőrizni kell. A hő- vagy egyéb szigetelőborításokat csak annyira kell eltávolítani, amennyire a tartány jellemzőinek biztonságos megítéléséhez feltétlenül szükséges. A csak egyetlen anyag szállítására szolgáló mobil tartánynál a 2,5 évenkénti közbenső időszakos vizsgálat elhagyható, vagy az illetékes hatóság vagy az általa felhatalmazott szervezet által előírt más vizsgálati módszerrel vagy ellenőrzéssel helyettesíthető.

6.7.2.19.6 Mobil tartányok vizsgálata és az utolsó időszakos vizsgálat érvényességének letelte utáni töltése

6.7.2.19.6.1 A mobil tartányok a 6.7.2.19.2 pontban előírt utolsó 5 évenkénti vagy 2,5 évenkénti időszakos vizsgálat érvényességének lejárta után nem tölthetők meg és nem adhatók át szállításra. Az utolsó időszakos vizsgálat lejárta előtt megtöltött mobil tartányok az utolsó időszakos vizsgálat érvényességének letelte után legfeljebb három hónapig szállíthatók. Ezen kívül a mobil tartány az utolsó időszakos vizsgálat érvényességének letelte után is szállítható

a) kiürítés után, de tisztítás előtt az újratöltés előtt szükséges vizsgálat elvégzésének céljából, és

b) a veszélyes anyag ártalmatlanítására (megfelelő elhelyezésére) vagy újra- hasznosítására történő visszaszállítása céljából az időszakos vizsgálat érvényességének lejárta után legfeljebb hat hónapig, hacsak az illetékes hatóság másként nem rendelkezik. Ezt a mentességet a fuvarokmányba be kell jegyezni.

6.7.2.19.6.2 Hacsak a 6.7.2.19.6.1 pontban másként nincs előírva, azok a mobil tartányok, amelyeknél túllépték az 5 évenkénti vagy a 2,5 évenkénti időszakos vizsgálatok előírt határidejét, csak akkor tölthetők meg és adhatók át szállításra, ha egy új, a 6.7.2.19.4 pont szerinti 5 évenkénti időszakos vizsgálatnak alávetették.

6.7.2.19.7 Soron kívüli vizsgálatot szükséges végezni, ha a mobil tartány sérült, rozsdás, szivárog vagy bármely más körülmény a mobil tartány sértetlenségét befolyásolhatja. A soron kívüli vizsgálatnak mértékét az határozza meg, hogy a mobil tartány mennyire sérült vagy hibás. A soron kívüli vizsgálatnak azonban legalább a 6.7.2.19.5 pont szerinti 2,5 évenkénti vizsgálatokra kell kiterjednie.

6.7.2.19.8 A külső és a belső vizsgálat során biztosítani kell, hogy

a) ellenőrizzék a tartányt, hogy nincs rajta rozsda, kipattogzás, kopás, horpadás, torzulás, hegesztési hiba vagy bármi más (pl. szivárgás), ami miatt a mobil tartány szállítása nem lenne biztonságos. Ha a vizsgálat eredménye arra utal, hogy a falvastagság csökkent, a falvastagságot alkalmas méréssel ellenőrizni kell;

b) ellenőrizzék a csővezetéket, a szelepeket, a fűtő/hűtő rendszert és a tömítéseket, hogy nincs rajtuk rozsda, sérülés vagy bármi más (pl. szivárgás), ami miatt a mobil tartány töltése, ürítése vagy szállítása nem lenne biztonságos;

c) a búvónyílások fedelének rögzítését biztosító szerkezetek jól működjenek, és a búvónyílás fedeleknél, ill. a tömítéseknél ne legyen szivárgás;

d) a csőkarima csatlakozásoknál és vakkarimáknál a hiányzó vagy laza csavarokat vagy csavaranyákat pótolják, ill. meghúzzák;

e) minden vészlefúvó szerkezet és szelep mentes legyen a korróziótól és minden olyan sérüléstől vagy meghibásodástól, ami megakadályozhatja normális működését. A távműködtetésű zárószerkezeteket és az önzáró szelepeket ki kell próbálni, hogy megfelelően működnek-e;

f) az esetleges béléseket a gyártó előírásai alapján megvizsgálják;

g) az előírt jelölések a mobil tartányon olvashatóak, és a vonatkozó követelményeknek megfeleljenek; és

h) a mobil tartány váz- és tartószerkezete, ill. az emelésre szolgáló berendezései megfelelő állapotban legyenek.

6.7.2.19.9 A 6.7.2.19.1, 6.7.2.19.3, 6.7.2.19.4, 6.7.2.19.5 és 6.7.2.19.7 pont szerinti

vizsgálatokat az illetékes hatóság vagy az általa felhatalmazott szervezet által elismert szakértőnek kell elvégeznie vagy tanúsítania. Ha a nyomáspróba a vizsgálat részét képezi, a vizsgálatot a mobil tartány adattábláján feltüntetett nyomással kell végezni. A nyomás alatt lévő mobil tartányon a tartány, a csővezeték és a szerelvények szivárgásmentességét is vizsgálni kell.

6.7.2.19.10 Minden esetben, amikor a mobil tartányt vágással, melegítéssel vagy hegesztéssel javítják, ezt a munkát az illetékes hatóságnak vagy az általa felhatalmazott szervezetnek jóvá kell hagynia, figyelembe véve azt a nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzatot, amely alapján a tartányt gyártották. A munka befejezése után az eredeti próbanyomással nyomáspróbát kell végezni.

6.7.2.19.11 Amennyiben a biztonságot veszélyeztető körülményeket tapasztalnak, a mobil tartány addig nem használható újra, amíg meg nem javították és az ismételt vizsgálatot ki nem állta.

6.7.2.20 Jelölés

6.7.2.20.1 Ellenőrzés céljából könnyen elérhető, szembetűnő helyre minden mobil tartányra nem korrodálódó fémtáblát kell tartósan rögzíteni. Ha a mobil tartány kialakítása folytán a tábla nem erősíthető tartósan a tartányhoz, legalább a nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzatban előírt információkat kell a tartányon feltüntetni. A fémtáblán legalább a következőkben felsorolt adatokat kell feltüntetni beütéssel vagy más hasonló módon:

a) Tulajdonosi információk

i) a tulajdonos nyilvántartási száma;

b) Gyártási információk

i) a gyártási ország;

ii) a gyártási év;

iii) a gyártó neve vagy jele;

iv) a gyártó sorozatszáma;

c) Jóváhagyási információk

i) az Egyesült Nemzetek jele a csomagolóeszközön: .

Ezt a jelet csak annak tanúsítására szabad használni, hogy a csomagolóeszköz, a hajlékonyfalú ömlesztettáru-konténer, a mobil tartány, ill. a MEG-konténer megfelel a 6.1, a 6.2, a 6.3, a 6.5, a 6.6, a 6.7, ill. a 6.11 fejezet vonatkozó előírásainak;

ii) a jóváhagyó ország;

iii) a típusjóváhagyásra felhatalmazott szervezet;

iv) típusjóváhagyási szám;

v) „AA” betűk, ha a típust alternatív kialakításúként hagyták jóvá (lásd a 6.7.1.2 bekezdést);

vi) a nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzat, amely szerint a tartányt méretezték;

d) Nyomások

i) MAWP, a megengedett legnagyobb üzemi nyomás (bar vagy kPa, túlnyomás)3);

ii) a próbanyomás (bar vagy kPa, túlnyomás) 3);

iii) az üzembe helyezés előtti nyomáspróba időpontja (hónap és év);

iv) az üzembe helyezés előtti nyomáspróbát tanúsító szakértő azonosító jele;

v) a külső tervezési nyomás4) (bar vagy kPa, túlnyomás)3);

vi) a fűtő-/hűtőrendszer megengedett legnagyobb üzemi nyomása (bar vagy kPa, túlnyomás) 3), (ha van);

e) Hőmérsékletek

i) tervezési hőmérséklet-tartomány (°C) 3);

f) Anyagok

i) a tartány anyaga(i) és az anyagszabvány hivatkozás(ok);

ii) az egyenértékű vastagság referencia acélra (mm) 3);

iii) a bélés anyaga (ha van);

g) Űrtartalom

i) a tartány víztérfogata 20 °C-on (liter) 3);

Ez után az „S” szimbólumot kell feltüntetni, ha a tartány hullámtörő lemezekkel legfeljebb 7500 liter űrtartalmú rekeszekre van osztva;

ii) az egyes kamrák víztérfogata 20°C-on (liter)3) (többkamrás tartánynál, ha alkalmazható).

3) A mértékegységet fel kell tüntetni.

4) Lásd a 6.7.2.2.10 pontot.

Ez után az „S” szimbólumot kell feltüntetni, ha a tartánykamra hullámtörő lemezekkel legfeljebb 7500 liter űrtartalmú rekeszekre van osztva;

h) Időszakos vizsgálatok

i) a legutóbbi időszakos vizsgálat típusa (2,5-évenkénti, 5-évenkénti, soron- kívüli);

ii) a legutóbbi időszakos vizsgálat időpontja (hónap és év);

iii) a legutóbbi időszakos vizsgálat próbanyomása (bar vagy kPa, túlnyomás)3) (ha alkalmazható);

iv) a felhatalmazott szervezet azonosító jele, amely a legutóbbi vizsgálatot végezte vagy tanúsította.

6.7.2.20.1. ábra: A tábla jelölés példája

* Próbanyomás, ha alkalmazható.

6.7.2.20.2 A következő adatokat magán a mobil tartányon vagy a mobil tartányhoz biztosan rögzített fémtáblán kell tartósan feltüntetni:

Az üzemben tartó neve

Megengedett legnagyobb bruttó tömeg kg

Üres (tára) tömeg kg.

A 4.2.5.2.6 pont szerinti mobil tartány utasítás.

Megjegyzés: A szállított anyagok azonosítására lásd az 5. részt is.

6.7.2.20.3 A nyílt tengeren történő kezelésre tervezett és jóváhagyott mobil tartány esetén az

„OFFSHORE PORTABLE TANK” feliratot kell feltüntetni az azonosító táblán.

6.7.3 A nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz használt mobil tartányok gyártására és vizsgálatára vonatkozó követelmények

Megjegyzés: Ezek a követelmények vonatkoznak a nyomás alatti vegyszerek (UN 3500, 3501, 3502, 3503, 3504 és 3505) szállítására szolgáló mobil tartányokra is.

6.7.3.1 Meghatározások

E szakasz alkalmazásában:

Az alternatív kialakítási engedély az e fejezetben meghatározottaktól eltérő műszaki előírások alapján tervezett, gyártott vagy eltérő vizsgálati módszer szerint vizsgált (alternatív kialakítású) mobil tartányra vagy MEG-konténerre az illetékes hatóság által kiadott engedély.

A mobil tartány olyan multimodális tartány, amelynek befogadóképessége 450 liternél nagyobb és amelyet a 2 osztály nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázainak szállítására használnak. A mobil tartány fogalmába maga a tartány és a gázok szállításához szükséges üzemi és szerkezeti szerelvényei tartoznak. A mobil tartánynak a szerkezeti szerelvények eltávolítása nélkül tölthetőnek és üríthetőnek kell lennie. A tartány külső részén stabilizáló elemeknek kell lenniük, és alkalmasnak kell lennie arra, hogy megtöltött állapotban felemeljék. Úgy kell kialakítani, hogy elsősorban közúti járműre, vasúti kocsira, ill. tengerjáró vagy belvízi hajóba lehessen rakni, a gépi rakodás megkönnyítésére kerettel vagy egyéb szerkezetekkel kell ellátni. A közúti tartányjárművek, a vasúti tartálykocsik, a nem fémből készült tartányok és a nagyméretű csomagolóeszközök (IBC-k), a gázpalackok és a nagypalackok e meghatározás értelmében nem minősülnek mobil tartánynak.

A tartányköpeny a mobil tartány azon része, amely a szállítandó, nem mélyhűtött, cseppfolyósított gáz megtartására szolgál (maga a tartány), beleértve a nyílásokat és azok zárószerkezeteit, de kizárva az üzemi szerelvényeket és a külső szerkezeti szerelvényeket.

Az üzemi szerelvények a töltő- és ürítő-, a szellőző-, a biztonsági és a hőszigetelő berendezések, valamint a mérőeszközök.

A szerkezeti szerelvények a tartány külső részén található erősítő-, rögzítő- védő- vagy stabilizáló elemek.

A megengedett legnagyobb üzemi nyomás a tartány üzemi helyzetében, annak tetején mérhető nyomás, amely nem lehet kisebb, mint a következő két nyomás érték közül a nagyobbik érték, de semmilyen esetben sem lehet 7 bar-nál kisebb:

a) a tartányban a töltés, ill. ürítés során megengedett legnagyobb tényleges nyomás (túlnyomás); vagy

b) a legnagyobb tényleges túlnyomás, amelyre a tartány méretezve van, ami

i) a 4.2.5.2.6 pontban, a T50 mobil tartány utasításban felsorolt, nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázok esetében a gázra a T50 mobil tartány utasításban megadott megengedett legnagyobb üzemi nyomás (bar-ban);

ii) egyéb nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázok esetében legalább a következő nyomások összege:

– a nem mélyhűtött, cseppfolyósított gáz abszolút gőznyomása (bar-ban) a tervezési referencia hőmérsékleten mínusz 1 bar; és

– a folyadékszint feletti térben levő levegő, ill. egyéb gáz parciális nyomásai (bar-ban), amelyet a következők alapulvételével kell meghatározni: tervezési referencia hőmérséklet, valamint az átlagos hőmérséklet tr – tf értékű növekedéséből adódó folyadék-fázis tágulás (ahol tf = a töltési hőmérséklet, rendszerint 15 °C; tr = a legnagyobb átlagos hőmérséklet, 50 °C).

iii) a nyomás alatti vegyszerek esetén a hajtóanyagnak a 4.2.5.2.6 pontban, a T50 mobil tartány utasításban felsorolt cseppfolyósított gáz összetevőjére a T50 mobil tartány utasításban megadott megengedett legnagyobb üzemi nyomás (bar-ban).

A tervezési nyomás a nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzat szerint a számításokhoz használandó nyomás. A tervezési nyomás nem lehet kisebb, mint a következő nyomások közül a legnagyobb:

a) a tartányban a töltés, ill. ürítés során megengedett legnagyobb tényleges nyomás (túlnyomás) vagy

b) a következők összege:

i) a legnagyobb tényleges túlnyomás, amelyre a tartány méretezve van, mint azt a megengedett legnagyobb üzemi nyomás fogalmának b) pontja meghatározza; és

ii) a 6.7.3.2.9 pontban meghatározott statikus erők alapján meghatározott folyadéknyomás, de legalább 0,35 bar.

A próbanyomás a nyomáspróba alatt a tartány tetején fellépő legnagyobb túlnyomás.

A tömörségi próba az a gázzal végzett vizsgálat, amelynek során a tartányt az üzemi szerelvényeivel a megengedett legnagyobb üzemi nyomás legalább 25%-át elérő tényleges belső nyomásnak teszik ki.

A megengedett legnagyobb bruttó tömeg a mobil tartány saját tömege és a szállításra engedélyezett legnagyobb rakomány össztömege.

A referencia acél a 370 N/mm2 szakítószilárdságú és 27% szakadási nyúlású acél.

A szerkezeti acél olyan acél, amelynek szavatolt legkisebb szakítószilárdsága 360…440 N/mm2 között van, és szakadási nyúlása megfelel a 6.7.3.3.3.3 pontnak.

A tervezési hőmérséklet-tartomány a környezeti hőmérsékleten szállított nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz használt tartányok esetében –40 °C…+50 °C. Szélsőséges éghajlati körülményeknek kitett mobil tartányok esetében szigorúbb tervezési hőmérsékleteket kell alkalmazni.

A tervezési referencia hőmérséklet az a hőmérséklet, amelyen a tartalom gőznyomását meghatározzák a megengedett legnagyobb üzemi nyomás kiszámításához. A tervezési referencia hőmérsékletnek kisebbnek kell lennie, mint a szállítandó, nem mélyhűtött, cseppfolyósított gáz, ill. nyomás alatti vegyszerekhez használt cseppfolyósított hajtógáz kritikus hőmérséklete, annak biztosítására, hogy a gáz mindenkor cseppfolyós maradjon. Ez az érték az egyes mobil tartány típusokra a következő:

a) 1,5 m, vagy annál kisebb átmérőjű tartányra: 65 °C;

b) 1,5 m-nél nagyobb átmérőjű tartányra:

i) hőszigetelés és napsugárzás elleni védőlemez nélkül: 60 °C;

ii) napsugárzás elleni védőlemezzel (lásd a 6.7.3.2.12 pontot): 55 °C; és

iii) szigeteléssel (lásd a 6.7.3.2.12 pontot): 50 °C.

A töltési sűrűség a nem mélyhűtött, cseppfolyósított gáznak a tartány befogadóképességére vetített átlagos tömegét (kg/l) jelenti. A töltési sűrűség adatokat a 4.2.5.2.6 pontban a T50 mobil tartány utasítás tartalmazza.

< Előző | Tartalom | Következő >