< Előző | Tartalom | Következő >
6.7.2 Az 1 és a 3 – 9 osztály anyagainak szállításához használt mobil tartányok
tervezésére, gyártására és vizsgálatára vonatkozó követelmények
6.7.2.1 Meghatározások
E szakasz alkalmazásában:
Az alternatív kialakítási engedély az e fejezetben meghatározottaktól eltérő műszaki előírások alapján tervezett, gyártott vagy eltérő vizsgálati módszer szerint vizsgált (alternatív kialakítású) mobil tartányra vagy MEG-konténerre az illetékes hatóság által kiadott engedély.
A mobil tartány olyan multimodális tartány, amelyet az 1 és a 3 – 9 osztály anyagainak szállítására használnak. A mobil tartány fogalmába maga a tartány és a veszélyes anyag szállításához szükséges üzemi és szerkezeti szerelvényei tartoznak. A mobil tartánynak a szerkezeti szerelvények eltávolítása nélkül tölthetőnek és üríthetőnek kell lennie. A tartány külső részén stabilizáló elemeknek kell lenniük, és alkalmasnak kell lennie arra, hogy megtöltött állapotban felemeljék. Úgy kell kialakítani, hogy elsősorban közúti járműre, vasúti kocsira, ill. tengerjáró vagy belvízi hajóba lehessen rakni, a gépi rakodás megkönnyítésére kerettel vagy egyéb szerkezetekkel kell ellátni. A közúti tartányjárművek, a vasúti tartálykocsik, a nem fémből készült tartányok és a nagyméretű csomagolóeszközök (IBC-k) e meghatározás értelmében nem minősülnek mobil tartánynak.
A tartányköpeny a mobil tartány azon része, amely a szállítandó anyag megtartására szolgál (maga a tartány), beleértve a nyílásokat és zárószerkezeteiket, de kizárva az üzemi szerelvényeket és a külső szerkezeti szerelvényeket.
Az üzemi szerelvények a töltő- és ürítő-, a szellőző-, a biztonsági, a fűtő-, a hűtő- és a hőszigetelő berendezések, valamint a mérőeszközök.
A szerkezeti szerelvények a tartány külső részén található erősítő-, rögzítő-, védő- vagy stabilizáló elemek.
A megengedett legnagyobb üzemi nyomás a tartány üzemi helyzetében, annak tetején mérhető nyomás, amely nem lehet kisebb, mint a következő két nyomás érték közül a nagyobbik:
a) a tartányban a töltés, ill. ürítés során megengedett legnagyobb tényleges nyomás (túlnyomás); vagy
b) a legnagyobb tényleges túlnyomás, amelyre a tartány méretezve van, ami nem lehet kevesebb, mint
i) az anyag abszolút gőznyomása (bar-ban) 65 °C-on mínusz 1 bar; és
ii) a folyadékszint feletti térben levő levegő, ill. egyéb gáz parciális nyomásai (bar-ban), amelyet a következők alapulvételével kell meghatározni: legfeljebb 65 °C hőmérsékletű folyadékszint feletti tér, valamint az átlagos hőmérséklet tr – tf értékű növekedéséből adódó folyadék-fázis tágulás (ahol tf = a töltési hőmérséklet, rendszerint 15 °C; tr = a legnagyobb átlagos hőmérséklet, 50 °C).
A tervezési nyomás a nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzat szerint a számításokhoz használandó nyomás. A tervezési nyomás nem lehet kisebb, mint a következő nyomások közül a legnagyobb:
a) a tartányban a töltés, ill. ürítés során megengedett legnagyobb tényleges nyomás (túlnyomás); vagy
b) a következők összege:
i) az anyag abszolút gőznyomása (bar-ban) 65 °C-on mínusz 1 bar;
ii) a folyadékszint feletti térben levő levegő, ill. egyéb gáz parciális nyomásai (bar-ban), amelyet a következők alapulvételével kell meghatározni: legfeljebb 65 °C hőmérsékletű folyadékszint feletti tér, valamint az átlagos hőmérséklet tr – tf értékű növekedéséből adódó folyadék-fázis tágulás (ahol tf = a töltési hőmérséklet, rendszerint 15 °C; tr = a legnagyobb átlagos hőmérséklet, 50 °C); és
iii) a 6.7.2.2.12 pontban meghatározott statikus erők alapján meghatározott folyadéknyomás, de legalább 0,35 bar; vagy
c) a 4.2.5.2.6 pontban, az alkalmazandó mobil tartány utasításban meghatározott legkisebb próbanyomás kétharmada.
A próbanyomás a tervezési nyomás legalább 1,5-szeresével végzett folyadéknyomás-próba alatt a legnagyobb túlnyomás a tartány tetején. Az egyes anyagokhoz használt mobil tartányokra a legkisebb próbanyomás értékét a 4.2.5.2.6 pontban az alkalmazandó mobil tartány utasítások határozzák meg.
A tömörségi próba az a gázzal végzett vizsgálat, amelynek során a tartányt az üzemi szerelvényeivel a megengedett legnagyobb üzemi nyomás legalább 25%-át elérő tényleges belső nyomásnak teszik ki.
A megengedett legnagyobb bruttó tömeg a mobil tartány saját tömege és a szállításra engedélyezett legnagyobb rakomány össztömege.
A referencia acél a 370 N/mm2 szakítószilárdságú és 27% szakadási nyúlású acél.
A szerkezeti acél olyan acél, amelynek szavatolt legkisebb szakítószilárdsága 360…440 N/mm2 között van, és szakadási nyúlása megfelel a 6.7.2.3.3.3 pontnak.
A tervezési hőmérséklet-tartomány a környezeti hőmérsékleten szállított anyagokhoz használt tartányok esetében –40 °C…+50 °C. A magas hőmérsékleten szállított egyéb anyagoknál a tervezési hőmérséklet nem lehet alacsonyabb, mint az anyag töltés, ürítés, ill. szállítás alatti legmagasabb hőmérséklete. Szélsőséges éghajlati körülményeknek kitett mobil tartányok esetében szigorúbb tervezési hőmérsékleteket kell alkalmazni.
A finom szemcseszerkezetű acél olyan acél, amelyben a ferrit szemcsék mérete az ASTM E 112-96 szabvány szerint meghatározva 6 vagy annál finomabb vagy az EN 10028-3 szabvány 3 részében meghatározott acél.
Az olvadóbetét egy hő hatására aktiválódó (kiolvadó), nem visszazárható nyomáscsökkentő szerkezet.
Az „offshore” mobil tartány olyan többször használható mobil tartány, amelyet speciálisan nyílt tengeri létesítményekhez, létesítményektől, ill. létesítmények közötti szállításra terveztek. Az „offshore” mobil tartányt a nyílt tengeren kezelt „offshore” konténerekre vonatkozó jóváhagyási útmutató szerint kell tervezni és gyártani, amit a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) MSC/Circ.860 dokumentuma tartalmaz.