< Előző | Tartalom | Következő >
6.1.5.2 A csomagolóeszközök előkészítése a próbákhoz
6.1.5.2.1 A próbákat szállításra kész csomagolásokon kell végrehajtani, beleértve a kombinált csomagolások esetén azok belső csomagolásait. A belső csomagolóeszközöket, a tartályokat, az önálló csomagolóeszközöket, a zsákok kivételével, folyadékok esetén űrtartalmuk legalább 98%-áig, szilárd anyag esetén legalább 95%-áig kell megtölteni. A zsákokat az engedélyezett legnagyobb tömegig kell megtölteni. A kombinált csomagolásoknál, ahol a belső csomagolóeszközök folyadékokat és szilárd anyagokat egyaránt tartalmaznak, külön vizsgálat szükséges a folyadék és külön a szilárd anyag tartalomra. A szállítandó anyag helyettesíthető más anyaggal, kivéve, ha ez meghamisítaná a próbák eredményét. Szilárd anyag esetén a helyettesítő anyagnak ugyanolyan fizikai jellemzői legyenek (tömeg, szemcseméret stb.), mint a szállítandó anyagnak. Abból a célból, hogy elérjék a küldeménydarab megkövetelt össztömegét, kiegészítő terhek is használhatók, pl. ólomszemcsét tartalmazó zsákok, feltéve, hogy ezeket oly módon helyezik el, hogy nem hamisítják meg a próbák eredményét.
6.1.5.2.2 Folyadékokra vonatkozó ejtőpróbáknál ha más anyagot használnak, ennek a szállítandó anyaggal azonos relatív sűrűségűnek és viszkozitásúnak kell lennie. A 6.1.5.3.5 pontban meghatározott feltételek között végzett ejtőpróbákhoz víz is használható.
6.1.5.2.3 A papírból vagy papírlemezből készült csomagolóeszközöket legalább 24 órán át szabályozott hőmérsékletű és relatív páratartalmú levegőn kell tartani. Három megoldás közül lehet választani. Az ajánlott érték 23 °C 2 °C hőmérséklet és 50%
2% relatív páratartalom. A másik két lehetőség: 20 °C 2 °C hőmérséklet és 65%
2% relatív páratartalom, illetve 27 °C 2 °C hőmérséklet és 65% 2% relatív páratartalom.
Megjegyzés: Az átlagértékeknek e határok közé kell esni. A rövid idejű ingadozások és a mérési korlátok az egyedi mérésektől legfeljebb ± 5% relatív pára- tartalom eltérést eredményezhetnek a vizsgálatok reprodukál- hatóságának észrevehető csökkenése nélkül.
6.1.5.2.4 (fenntartva)
6.1.5.2.5 A 6.1.4.8 bekezdés szerinti műanyag hordókat, kannákat és – ha szükséges – a
6.1.4.19 bekezdés szerinti összetett (műanyag) csomagolóeszközöket abból a célból, hogy kipróbálják, hogy kémiai összeférhetőségük a folyadékokkal kielégítő-e, szobahőmérsékleten hat hónapig kell tárolni, ez idő alatt a mintadaraboknak azokkal az árukkal kell megtöltve lenniük, amelyeket szállítani kívánnak bennük.
A tárolás első és utolsó 24 órája alatt a mintadarabokat zárószerkezetükkel lefelé kell állítani. A szellőző-szerkezettel ellátott csomagolóeszközöket azonban egy-egy alkalommal csak öt percig kell ilyen helyzetben tartani. A tárolást követően a mintadarabokat a 6.1.5.3 – 6.1.5.6 bekezdésben előírt próbáknak kell alávetni.
Az összetett (műanyag) csomagolóeszközök belső tartályai esetén nem szükséges a kémiai összeférhetőséget bizonyítani, ha ismeretes, hogy a műanyag szilárdsági jellemzői a töltőanyag hatására lényegesen nem változnak meg.
A szilárdsági jellemzők lényeges változásán a következőket kell érteni:
a) jelentős ridegedést; vagy
b) a szakítószilárdság jelentős csökkenését, hacsak ez nem jár a szakadási nyúlás legalább arányos növekedésével.
Ha a műanyag viselkedését más módszerekkel megállapították, az előző összeférhetőségi vizsgálattól el lehet tekinteni. Az ilyen eljárásoknak azonban legalábbis azonos értékűnek kell lennie az előző összeférhetőségi vizsgálattal és azokat az illetékes hatóságnak el kell ismernie.
Megjegyzés: Az olyan műanyag hordókra és kannákra, valamint az összetett (műanyag) csomagolóeszközökre vonatkozóan, amelyek polietilénből készülnek, lásd a 6.1.5.2.6 pontot is.
6.1.5.2.6 A 6.1.4.8 bekezdés szerinti, polietilénből készült hordóknál és kannáknál, valamint – ha szükséges – a 6.1.4.19 bekezdés szerinti, polietilénből készült összetett (műanyag) csomagolóeszközöknél a töltőanyaggal való kémiai összeférhetőség a
4.1.1.21 bekezdés alapján hozzárendelt standardfolyadék(ok)kal is bizonyítható a következők szerint (lásd a 6.1.6 szakaszt is).
A standardfolyadékok a polietilénnél fellépő károsító folyamatok (így a lágyulás duzzadás révén, a feszültségkorrózió, a molekula degradációs reakciók és ezek kombinációi) szem-pontjából reprezentálják a szállítandó anyagot. E csomagolóeszközök kielégítő kémiai összeférhetősége bizonyítható háromhetes 40 °C-on végzett tárolással a megfelelő standardfolyadékkal feltöltve; az ezen eljárással végzett tárolásra nincs szükség, ha standardfolyadékként víz van megadva. Ugyancsak nem szükséges tárolni a halmazolási próbához használt mintadarabokat, ha standardfolyadékként nedvesítőszer oldat vagy ecetsav van megadva.
A tárolás első és utolsó 24 órája alatt a mintadarabokat zárószerkezetükkel lefelé kell állítani. A szellőző-szerkezettel ellátott csomagolóeszközöket azonban egy-egy alkalommal csak öt percig kell ilyen helyzetben tartani. A tárolás után a mintadarabokat a 6.1.5.3 – 6.1.5.6 bekezdésben előírt próbáknak kell alávetni.
Az 5.2 osztályba tartozó, 40%-nál nagyobb peroxid-tartalmú terc-butil-hidroperoxid és a peroxi-ecetsavak esetében az összeférhetőségi vizsgálat standardfolyadékkal nem végezhető el. Ezeknél az anyagoknál a kielégítő kémiai összeférhetőség bizonyításához a mintadarabot a szállítani kívánt anyaggal megtöltve hat hónapon keresztül kell szobahőmérsékleten tárolni.
A polietilénből készült csomagolóeszközökre e pont szerinti eljárás alapján kapott eredmények azokra a hasonló gyártási típusokra is elfogadhatók, amelyek belső felülete fluorozott.
6.1.5.2.7 A 6.1.5.2.6 pont szerinti polietilénből készült csomagolóeszközök, ha kiállták a
6.1.5.2.6 pont szerinti próbát, más töltőanyagokra is jóváhagyhatók, mint amelyeket
4.1.1.21 bekezdés szerint helyettesítettek. Ennek a jóváhagyásnak laboratóriumi vizsgálatokon kell alapulnia, amelyeknek igazolniuk kell, hogy ezeknek az anyagoknak a hatása a mintadarabokra – a figyelembe veendő károsodási folyamatok szempontjából – gyengébb, mint a standardfolyadék(ok)é. A relatív sűrűségre és a gőznyomásra az előző 4.1.1.21.2 pont feltételei érvényesek.
6.1.5.2.8 A kombinált csomagolások műanyag belső csomagolóeszközein nem szükséges a kémiai összeférhetőséget bizonyítani, ha ismeretes, hogy a műanyag szilárdsági jellemzői a betöltött anyag hatására lényegesen nem változnak.
A szilárdsági jellemzők lényeges változásán a következőket kell érteni:
a) a jelentős ridegedést; vagy
b) a rugalmasság jelentős csökkenését, hacsak ez nem jár a szakadási nyúlás legalább arányos növekedésével.
6.1.5.3 Ejtőpróba3)
6.1.5.3.1 A próbadarabok száma (gyártási típusonként és gyártónként) és a próbadarab helyzete az ejtőpróbához
A lapra való ejtéstől eltérő ejtőpróbáknál a tömegközéppontnak függőlegesen a felütközési pont fölött kell lennie.
Amennyiben egynél több helyzet lehetséges egy adott ejtőpróbánál, azt a helyzetet kell választani, ami a legnagyobb valószínűséggel eredményezi a csomagolóeszköz sérülését.
Csomagolóeszköz | A próbadarabok száma | A próbadarabok helyzete az ejtőpróbához |
a) Acélhordó | hat | első próba (három |
Alumíniumhordó | (ejtőpróbánként | próbadarabbal): a |
Fémhordó (acélt és alumíniumot kivéve) | három) | csomagolásokat átlósan a fenék korcolására, vagy ha |
Acélkanna | ilyen nincs, a körvarratra | |
Alumíniumkanna | vagy az élre kell ejteni | |
Rétegelt falemez hordó | második próba (három | |
Papírlemez hordó | másik próbadarabbal): a | |
Műanyag hordó és kanna | csomagolásokat a | |
Hordó alakú összetett | leggyengébb pontra kell | |
csomagolóeszköz | ejteni, amely az első ejtés | |
Finomlemez | során nem került | |
csomagolóeszköz | vizsgálatra, pl. az egyik | |
záróelemre vagy egyes | ||
hengeres hordóknál a | ||
hordópalást hosszirányú | ||
hegesztési varratára | ||
b) Faláda | öt | első próba: a fenéklapra |
Rétegelt falemez láda | (ejtőpróbánként | második próba: a tetőlapra |
Farostlemez láda Papírlemez láda | egy) | harmadik próba: a hosszabbik oldallapra |
Műanyag láda | negyedik próba: a | |
Acél- vagy alumíniumláa | rövidebbik oldallapra | |
Láda alakú összetett | ötödik próba: az egyik | |
csomagolóeszköz | sarokra |
3) Lásd az ISO 2248 szabványt.
Csomagolóeszköz | A próbadarabok száma | A próbadarabok helyzete az ejtőpróbához |
c) Zsák – egyrétegű, oldalvarrattal | három (három ejtés zsákonként) | első próba: a zsák egyik széles oldallapjára második próba: a zsák egyik keskeny oldallapjára harmadik próba: a zsák végére |
d) Zsák – egyrétegű, oldalvarrat nélkül, vagy többrétegű | három (két ejtés zsákonként) | első próba: a zsák egyik széles oldallapjára második próba: a zsák végére |
e) Hordó vagy láda alakú összetett (üveg, porcelán, kőagyag) csomagolóeszköz, amely a 6.1.3.1 a) ii) pont szerint „RID/ADR” jellel van ellátva | három (ejtőpróbánként egy) | átlós irányban a fenék peremére, ha ilyen nincs, a körvarratra vagy a fenékélre |
6.1.5.3.2 A próbadarabok különleges előkészítése az ejtőpróbákhoz
A próbadarab és tartalmának hőmérsékletét –18 °C-ra vagy az alá kell csökkenteni a következő csomagolásoknál:
a) műanyag hordók (lásd a 6.1.4.8 bekezdést);
b) műanyag kannák (lásd a 6.1.4.8 bekezdést):
c) műanyag ládák a habosított műanyag ládák kivételével (lásd a 6.1.4.13 bekezdést);
d) összetett (műanyag) csomagolóeszközök (lásd a 6.1.4.19 bekezdést); és
e) kombinált csomagolások műanyag belső csomagolóeszközökkel, a szilárd anyagokhoz vagy tárgyakhoz használt műanyag zsákok kivételével.
Ha a próbadarabokat ily módon készítették elő, a 6.1.5.2.3 pontban előírt kondicionálás elhagyható. A próbához használt folyadékokat szükség esetén fagyásgátló hozzáadásával kell folyékony állapotban tartani.
6.1.5.3.3 A folyékony anyagokhoz használt, levehető tetejű csomagolóeszközöknél csak a megtöltés és lezárás után 24 óra múlva szabad az ejtőpróbát elvégezni, tekintettel a tömítés esetleges rugalmas alakváltozására.
6.1.5.3.4 Ütközőlap
Az ütközőlap legyen rugalmatlan és vízszintes felületű, valamint:
– egy darabból álló és elég masszív, hogy ne mozduljon el;
– sima felületű, amely mentes minden olyan helyi hibától, amely befolyásolhatná a vizsgálat eredményét;
– elég szilárd, hogy a vizsgálati körülmények között ne deformálódjon és ne sérülhessen meg a vizsgálat hatására;
– elég nagy, hogy a vizsgált küldeménydarab teljes egészében a felületére essék.
6.1.5.3.5 Ejtési magasság
Szilárd és folyékony anyagoknál, ha a próbát a szállítandó szilárd vagy folyékony anyaggal vagy lényegében azonos fizikai jellemzőkkel bíró egyéb anyaggal végzik:
I csomagolási csoport | II csomagolási csoport | III csomagolási csoport |
1,8 m | 1,2 m | 0,8 m |
Önálló csomagolóeszközökben vagy kombinált csomagolások belső csomagoló- eszközeiben levő folyékony anyagok esetén, ha a próbát vízzel hajtják végre:
Megjegyzés: A víz alatt értendők a –18 °C-on végzett vizsgálathoz használt, legalább 0,95 relatív sűrűségű víz/fagyásgátló oldatok is.
a) olyan szállítandó anyagoknál, amelyeknek relatív sűrűsége nem haladja meg az 1,2 értéket:
I csomagolási csoport | II csomagolási csoport | III csomagolási csoport |
1,8 m | 1,2 m | 0,8 m |
b) olyan szállítandó anyagok esetén, amelyeknek relatív sűrűsége meghaladja az 1,2 értéket, az ejtési magasságot a szállítandó anyag relatív sűrűségéből a következő módon kell kiszámítani (egy tizedesre felkerekítve):
I csomagolási csoport | II csomagolási csoport | III csomagolási csoport |
relatív sűrűség 1,5 (m) | relatív sűrűség 1,0 (m) | relatív sűrűség 0,67 (m) |
c) olyan anyagok szállítására használt és a 6.1.3.1 a) ii) pont szerint „RID/ADR” jellel ellátott finomlemez csomagolóeszközök esetében, amelyeknek viszkozitása 23 °C-on 200 mm2/s-nál nagyobb (ez megfelel az ISO 2431:1993 szabvány szerinti 6 mm átmérőjű kifolyónyílású szabványos pohárból 30 s kifolyási időnek):
i) ha a relatív sűrűség nem haladja meg az 1,2 értéket:
II csomagolási csoport | III csomagolási csoport |
0,6 m | 0,4 m |
ii) ha a szállítandó anyag relatív sűrűsége meghaladja az 1,2 értéket, az ejtési magasságot a szállítandó anyag relatív sűrűségéből a következő módon kell kiszámítani (egy tizedesre felkerekítve):
II csomagolási csoport | III csomagolási csoport |
relatív sűrűség 0,5 (m) | relatív sűrűség 0,33 (m) |
6.1.5.3.6 Elfogadási feltétel
6.1.5.3.6.1 Minden folyadékot tartalmazó csomagolásnak tömítettnek kell maradnia, miután a belső és a külső nyomás között az egyensúly létrejött; a 6.1.3.1 a) ii) pont szerint
„RID/ADR” jellel ellátott, összetett (üveg, porcelán és kőagyag) csomagolóeszközöknél és a kombinált csomagolások belső csomagolásainál nincs szükség arra, hogy a nyomások kiegyenlítődjenek.
6.1.5.3.6.2 Ha szilárd anyagok szállítására használt csomagolóeszközt ejtőpróbának vetnek alá úgy, hogy az ütközőlapra a felső rész ütközik fel, és a tartalmat a belső csomagolóeszköz vagy belső tartály (pl. műanyag zsák) teljes egészében megtartotta, a próbadarab kiállta a próbát, még akkor is, ha a zárószerkezet már nem portömör, de megtartó funkcióját megőrizte.
6.1.5.3.6.3 A csomagolóeszközön, ill. az összetett csomagolóeszköz vagy a kombinált csomagolás külső csomagolóeszközén nem szabad olyan sérülésnek mutatkoznia, amely befolyásolná a szállítás biztonságát. A belső tartályoknak, a belső csomagolóeszközöknek, ill. a tárgyaknak teljesen a külső csomagolóeszközben kell maradniuk, és a belső tartály(ok)ból, ill. csomagolóeszköz(ök)ből a töltőanyag nem szivároghat vagy szóródhat ki.
6.1.5.3.6.4 A zsákok külső rétegén, ill. a külső csomagolóeszközön nem szabad olyan sérülésnek mutatkoznia, amely befolyásolná a szállítás biztonságát.
6.1.5.3.6.5 Felütközésnél a zárószerkezeteknél keletkezett nagyon csekély veszteség nem tekinthető a csomagolás hiányosságának, feltéve, hogy további elfolyás nincs.
6.1.5.3.6.6 Az 1 osztályba tartozó áruk csomagolásán semmiféle olyan repedés nem engedhető meg, amely miatt az robbanóanyagok vagy -tárgyak a külső csomagolóeszközből kijuthatnának.
6.1.5.4 Tömörségi próba
Tömörségi próbát kell végrehajtani minden, folyékony anyag szállítására szánt csomagolás típuson, kivéve:
– a kombinált csomagolások belső csomagolásait;
– a 6.1.3.1 a) ii) pont szerint „RID/ADR” jellel ellátott és összetett (üveg, porcelán és kőagyag) csomagolóeszközök belső tartályait;
– az olyan finomlemez csomagolóeszközöket, amelyek 23 °C-on 200 mm2/s-nál nagyobb viszkozitású anyagok csomagolására valók és a 6.1.3.1 a) ii) pont szerint
„RID/ADR” jellel vannak ellátva.
6.1.5.4.1 A próbadarabok száma: gyártási mintánként és gyártónként három próbadarab.
6.1.5.4.2 A próbadarabok különleges előkészítése a próbához: a szellőző-szerkezettel ellátott zárószerkezetet hasonló, de szellőző-szerkezet nélkülire kell kicserélni, vagy a szellőző-szerkezetet le kell zárni.
6.1.5.4.3 Vizsgálati módszer és alkalmazandó nyomás: a csomagolóeszközöket, beleértve a zárószerkezeteket is, víz alatt kell tartani 5 percen át, mialatt a belső levegőnyomás hat rájuk; a rögzítési módszernek nem szabad a próba eredményét befolyásolnia.
Az alkalmazandó levegőnyomás (túlnyomás):
I csomagolási csoport | II csomagolási csoport | III csomagolási csoport |
legalább 30 kPa (0,3 bar) | legalább 20 kPa (0,2 bar) | legalább 20 kPa (0,2 bar) |
Alkalmazhatók más, legalább azonos hatékonyságú eljárások is.
6.1.5.4.4 Elfogadási feltétel: nem következhet be semmiféle szivárgás.